A magyar női labdarúgás fejlesztési programja
A hamarosan ötvenedik születésnapját ünneplő magyar női labdarúgás évtizedeken keresztül teljesen amatőr, szabadidősportos keretek között működött – annak ellenére, hogy a nyolcvanas években, sőt, talán még a következő évtizedben is Európa elitjéhez, de legalább a középmezőny legjobbjai közé tartozott. A Magyar Labdarúgó Szövetség – Csányi Sándor kezdeményezésére – 2012-ben döntött a szakág intenzív fejlesztéséről, felismerve, hogy a női futball jobbá, népszerűbbé, elismertebbé tétele a kedvező sportszakmai hatások mellett társadalmi és gazdasági célokat is szolgál.
Az elnökség 2013 februárjában fogadta el a „77 pontos” fejlesztési programot, amely két fontos, rövid távú célt fogalmazott meg: a tömegesítést és a népszerűsítést.
Bár a fontos, stratégiai döntések jelentős része megszületett 2015 előtt, a valódi változások a 2015-2020-as időszakra estek.
A tömegesítés, a játékosok, elsősorban az utánpótlás korú játékosok számának növelése érdekében, a fejlesztési program a férfi labdarúgás első három bajnoki osztályában szereplő sportszervezetekre támaszkodott. Hasonló léptékű, a szövetség által előírt, a férfi versenykiírásokban megjelenő tömegesítésre, sehol a világon nem találunk példát.
A férfi NB I és NB II, valamint, kisebb részben az NB III sportszervezetei által működtetett leány labdarúgó-csapatok finanszírozását elsődlegesen a TAO-program biztosította. Szintén a társasági adókedvezményekre épülő finanszírozás biztosította az OTP Bozsik Program két nagy ága, az egyesületi és az intézményi program intenzív fejlesztését. Különösen utóbbi esetében ugrásszerű a fejlődés: az MLSZ jelenleg már több mint 30 000, intézményi (iskolai, vagy óvodai) keretek között futballozó, regisztrált kislányt tart nyilván.
Ahhoz, hogy a női labdarúgás valóban ismertté, majd elismertté váljon, a média segítségére volt szükség. A női szakág a program kezdete óta kiemelt figyelmet fordít arra, hogy megjelenjen a sportcsatorna adásaiban – eleinte ez „csak” gólösszefoglalókat, majd magazinműsort, később élő mérkőzés-közvetítéseket jelentett. Az előrelépés roppant látványos, 2018-ban már a bajnokság alapszakaszából is kerültek képernyőre élőben mérkőzések: a Ferencváros női labdarúgó-csapatának például nyolc találkozóját láthatták élőben, teljes egészében a nézők. Ezt abból a szempontból is érdemes értékelni, hogy ilyen televíziós nyilvánossággal egyértelműen megszűnt az az állapot, hogy a női labdarúgás nem tud a hirdetők felé vonzó felületeket kínálni, nehezen tud piacképes termékké válni.
A fejlesztési program második szakasza az utánpótlás-képzés színvonalának emelését célozta. A szakág 2016-ban pályázatot írt ki Kiemelt Képzési Központok számára. A kiválasztott húsz sportszervezetnek a megemelt finanszírozásért „cserébe”, magasabb szintű, standardizált, ellenőrzött munkát kell végeznie. A program sikeresnek bizonyult, ami lehetőséget adott a továbblépésre is. 2019-től a szövetség a Kiemelt Képzési Központokon belül megkülönbözteti a maximált számú „Elit központokat” (ezek hivatottak betölteni a férfi szakágban az akadémiai rendszerhez kötődő elitképzést, így elsődleges feladatuk a korosztályos válogatottak bázisának biztosítása, a nemzetközi szinten is versenyképes játékosok képzése), valamint „Fejlesztési központokat” (amelyek esetében a korábbi „fehér foltok” eltüntetése, a női labdarúgás valós, országos lefedettségének elérése a cél).
A Kiemelt Képzési Központok eredményes működése is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a 77 pontos fejlesztési program megkezdése óta, kifejezetten sikeresen szerepelnek korosztályos válogatottjaink az Európa-bajnokság selejtezőiben. U17-es válogatottunk 2019-ban sorozatban hetedszer kvalifikálta magát az elitkörre, és az idősebb, az U19-es korosztály eredményessége sem sokkal marad el ettől. A korosztályos válogatottak sikeres szereplésének egyik alappillére, hogy a szövetség által biztosított kiemelkedő támogatásnak köszönhetően, a csapatok minden korábbinál jobb, a korosztályos fiú-válogatottakkal azonos feltételrendszerben készülhetnek feladataikra.
A fejlesztési időszak kiemelkedően fontos mérföldköve volt a hazai női bajnokság megerősítése. A fejlesztési program stabilizálta, de közben át is alakította a bajnokság struktúráját, bevezetve a ligarendszerű bajnoki szakasz után a bajnoki döntőt és a bronzpárbajt. A vitathatatlanul érdekesebbé, a média és a szurkolók számára is izgalmasabb struktúrának köszönhető, hogy sikerült a bajnokság mellé támogatókat találni, és az általuk biztosított többletfinanszírozás megerősítette a Jet-Sol Liga (2020 januárjától Simple Női Liga) sportszervezeteinek pénzügyi helyzetét. A „rajtpénznek”, valamint az ehhez kapcsolódó eredményességi bónusznak is köszönhető, hogy a női labdarúgásban is megjelentek a hivatásos labdarúgóként foglalkozott játékosok.
A 2013-2020-as periódusban erősödtek a női szakág nemzetközi kapcsolatai is. Ezek közül elsőként kell említeni az UEFA Női Bajnokok Ligája 2019-es, teltházas, budapesti döntőjét – ilyen rangos nemzetközi futballmérkőzést korábban soha nem rendezett még Magyarország. A hazai női futball életében kiemelkedően fontos a 2018-ban indított UEFA-MLSZ leány U14-es fejlesztési projekt is, amely a fejlesztési program hétéves időszakában a szakág legsikeresebb projektjévé vált.
